Skip to main content

" Összegzés"
Mo.: A Kebele-patak vízgyűjtőjének magyarországi, 209 km2 nagyságú területe a Dráva részvízgyűjtő és a Mura alegységének részeként az ország dél-nyugati szegletében található, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén. A terület körülbelül 60%-a mezőgazdasági hasznosítású,jellemzően búza, árpa, kukorica termesztéssel és legelő-gazdálkodással. A Szentgyörgyvölgyi és Kebele-patak völgye NATURA 2000 besorolású. A területen azonosított főbb kihívások: a nitrátérzékeny területek kezelése, a talajerózió és az árvíz megelőzése és hatásainak mérséklése.

1994 óta magyar-szlovén határon átnyúló vízügyi együttműködés áll fenn.

Sl.:A Kobiljski- patak (magyarul: Kebele) szlovéniai része a Pomurska régióban található, és egy Magyarországgal közös határon átnyúló mezőgazdasági vízgyűjtő része. A területeten intenzív gabonatermesztés és sertéstenyésztés jellemző, egyes részei Natura 2000 besorolásúak, vízvédelmi zónákkal. Fő kihívások közé tartozik az idényjellegű aszály, a heves esőzések idején kialakuló árvízveszély, korlátozott hely a védősávok kialakítására és az öntözéshez szükséges talajvíz alacsony elérhetősége a kiterjedt vízelvezető infrastruktúra miatt.

Az OPTAIN célja, hogy az extrém eseményekhez (árvíz, aszály) való jobb alkalmazkodás érdekében azonosítsa a hatékony NSWRM intézkedéseket, és csökkentse a mezőgazdasági vízhasználat és más - emberi és környezeti - vízigények között kialakult problémákat a kis vízgyűjtőkön Európa-szerte a helyi szereplőkkel szoros együttműködésben.
Utolsó frissítés
2025
" Összegzés"
A mintaterület Zala vármegyében található, a névadó Felső-Válicka patak délről északi irányban ömlik a Zala-folyóba. A vízgyűjtő területe 131 km2. A teljes vízgyűjtő terület 27%-a erdő, 35%-a szántó, 11%-a gyep, 3%-a vizes élőhely és 11%-a település terület.

A Csorsza mintaterület a Csorsza-patak vízgyűjtőjén Veszprém vármegyében található. A vizsgálati terület mérete 21,3 km2, amelynek 29%-a erdő, 29%-a gyümölcsös és szőlő, 17%-a cserje, 13%-a szántó, 6%-a gyep és 5%-a település terület.

Mindkét mintaterület a Balaton tó vízgyűjtőjén található, ezért a környezeti és természet állapotuk hatással van a balatoni régió turisztikai és gazdasági potenciáljára. Víz- és tápanyag-gazdálkodásuk hatással van a tó vízmennyiségére és vízminőségére. A szélsőséges időjárási események a jövőben valószínűleg fokozni fogják a környezeti és társadalmi konfliktusokat a régióban.

Mindkét helyszínen a fő kihívások a talajerózió és a tápanyagterhelés csökkentése, a villámárvizek megelőzése, valamint az integrált vízkészlet-megőrzés megvalósítása. Az OPTAIN projekt célja a vízvisszatartó intézkedések hatékony kombinációinak azonosítása és elosztásának optimalizálása a víz- és tápanyag-visszatartás javítása érdekében. Kiemelt hangsúlyt kapnak a mezőgazdasági termelés éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet elősegítő lehetőségek.
Utolsó frissítés
2025
" Összegzés"
A mintaterület a Tetves részvízgyűjtője, amely vízvédelmi szempontból kiemelt fontosságú területnek számít. A vizsgálati terület mérete 68 km2. A teljes vízgyűjtő terület 49%-a erdő, 39%-a szántó, 1%-a gyümölcsös, 1%-a szőlő, 1%-a gyep, 2%-a pedig városi terület.

A mintaterület érzékeny a tápanyag- és nitrátkimosódásra. A szélsőséges időjárási események, a laza alapkőzet jelenléte és a helyes gazdálkodási gyakorlatok hiánya a vizsgálati terület egyes részein fokozza a talajromlást, különösen a vízmosásos eróziót. Ennek a kis vízgyűjtőnek a víz- és tápanyag-gazdálkodása hatással van a Balaton vízmennyiségére és vízminőségére. A szélsőséges időjárási események a jövőben fokozni fogják a környezeti és társadalmi konfliktusokat a régióban.

A mintaterületen azonosított legsürgetőbb kérdések a következők: a talajerózióra hajlamos területek lehatárolásához figyelembe vett szempontok felülvizsgálata, a talajeróziót és a tápanyagterhelést hatékonyan csökkentő intézkedések szélesebb körű alkalmazása, valamint az integrált vízkészlet-megőrzés megvalósítása.

Az OPTAIN projekt célja a természetes, kisléptékű vízvisszatartó intézkedések (NSWRM) hatékony kombinációinak azonosítása és elosztásának optimalizálása a talajban és a vízgyűjtő területeken a víz- és tápanyag-visszatartás javítása érdekében. Kiemelt hangsúlyt kapnak a mezőgazdasági termelés éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét elősegítő gyakorlatok.
Utolsó frissítés
2025